ÜGYFELEINK EGYEDI NYÍLÁSZÁRÓ IGÉNYEIRE TERVEZÜNK ÉS KIVITELEZÜNK

Egyedi nyílászárókkal Norvégiába

Oslo

Az alumínium ablakok és ajtók a norvég építészetben is kiemelt szerepet játszanak. Nemcsak a középítkezéseken, hanem a lakóépületeknél, a társasház beruházásoknál is. A KAV hosszú távú célja az izlandi után a norvégiai tapasztalatszerzés, ezért felvételét kérte a Magyar-Norvég Kereskedelmi Kamarába (MNKK). A lehetőségekről a kamara alapítójával, Jankovics Klárával és Kosztyi Beatrix, külgazdasági attaséval, a kamara főtitkárával beszélgettünk. 

Milyen igényből formálódott meg a kamara ötlete?

Jankovics Klára: 2015-ben az oslói külgazdasági attaséi pozícióra pályázva egy szakmai koncepciót is össze kellett állítaniuk a jelölteknek, amelyben ki kellett fejteni azokat az elképzeléseket, célkitűzéseket, amelyek mentén szeretné ellátni ezt a munkakört. A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat tanulmányozva meglepve állapítottam meg, hogy nem létezik olyan, a kétoldalú üzleti, kereskedelmi, befektetési kapcsolatok terén egyébként komoly szerepet ellátó, az érdekelt országok cégeit tömörítő, érdekképviseletet, üzletfejlesztést folytató szervezet, amelyet kamaraként vagy üzleti klubként is szokás említeni.  Egy-egy ilyen kamara hagyományosan hatékony eszköz a kétoldalú gazdasági kapcsolatélénkítésnek úgy makro, mind mikro szinteken, ezért úgy gondoltam, hogy a magyar-norvég kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében is mérföldkő lehetne létrehozása. A kétoldalú kereskedelemben meghatározó néhány vállalat (pl. Telenor, Vajda Papír, Budapest Klinikken, Comrod, stb.) illetékesénél történt igényfelmérés is visszaigazolta azt, hogy időszerűvé vált a Magyar-Norvég Kereskedelmi Kamara megalakítása. Erre végül 2016. végén sor került 11 alapító tagvállalat részvételével, számuk mára meghaladja a 30-at.

Miért érdemes egy magyar cégnek a norvég piacban gondolkodnia? 

Kosztyi Beatrix: Mert megbízható és kiszámítható piac magas minőségi elvárásokkal. Viszont ahhoz, hogy valaki bekerüljön a norvég piacra, nagyon kitartónak kell lenni, mert a norvégok, bár nyitottnak tüntetik fel magukat bizonyos szempontból mégis zártak. Ha van már egy jó beszállítójuk, vagy egy bevált módszerük, attól nehezen válnak meg. A cégeknek az új lehetőségekért meg kell küzdeniük, erre pedig kevesen képesek, mert sokan az első akadálynál feladják. Akik viszont kitartanak, azoknak van jövőjük a piacon, és megtérülhet a befektetésük. De ez mindenféleképpen egy hosszú távú gondolkodást és építkezést kíván a cégektől.

J.K.: Ezt csak megerősíteni tudom. A norvégok meglehetősen nyitottak, és – főleg a szavak szintjén –transzparensek, amelyre igencsak büszkék is.  Ugyanakkor nagyon lojálisak a norvég üzleti vállalkozásokhoz, elsődlegesen a saját országukból származó cégekkel dolgoznak, melynek persze sokszor nyelvi megfontolások állnak a hátterében. A kapcsolatépítésben sokszor játszanak szerepet a személyes kontaktusok, ajánlások, referenciák. De egy-egy személyes üzleti tárgyalás során szerzett jó tapasztalat, profizmus, felkészültség, kedvező benyomást gyakorolhat a partnerre.  Így pl. az elmúlt év során okos város témában az MNKK által a főváros mellett Norvégia északi városaiba szervezett roadshow-t követően idén a bodoi városfejlesztéseket irányító önkormányzat által kiírt versenytárgyalásra meghívták a tavaly bemutatkozott céget is. A magyar vállalatot rövid idő alatt sikerrel hoztuk össze egy norvég fővállalkozóval, melynek eredményeként határidőre nyújtották be pályázatukat a mintegy 7 millió norvég koronás értéket képviselő közbeszerzési eljárásra.  Ez is azt mutatja, hogy megvan az érdeklődés a norvég cégek részéről, de csak meggyőző, kompetens, jó referenciákkal rendelkező, jó angol nyelvtudással bíró magyar partnerek számíthatnak kedvező fogadtatásra. Számítani kell viszont arra, hogy szívós, alapos előkészítő munkával lehet csak a norvég partnerek érdeklődését felkelteni. Tapasztalataink szerint nem ritka, hogy 2-300 meghívót kell, akár többször is kiküldeni, majd telefonon is érdeklődni 1-1 rendezvényen történő részvételre ahhoz, hogy 25-30 fő/cég részt is vegyen az eseményen!  Tehát már az előkészítés fázisában érdemes különleges, figyelemfelkeltő, érdeklődést bizonyosan kiváltó meghívó szerkesztésére fókuszálni, hisz pl. Oslo városában hetente több száz happening lebonyolítására kerül sor! Az év minden szakában folyamatos rendezvény-dömpingre kell számítani, ezért a cégek nagyon gondosan megválogatják, melyiken vesznek részt. 

Milyen akadályok merülhetnek fel, miben más a piac működése?

K.B.: Mindenekelőtt tisztában kell lenni azzal a körülménnyel, hogy Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, viszont az Európai Gazdasági Térségnek igen. E tény szinte rögtön meghátrálásra késztet sok magyar vállalkozót a sajátos beviteli szabályozások miatt. A piac monopol a költségszintek magasak és a norvégok sok tekintetben protekcionista kereskedelempolitikát folytatnak. Épp a fentiek miatt, ha valaki a skandináv piacokat célozza meg, először bizonyosan Dánia jut eszébe, majd Svédország, Finnország és csak a végén Norvégia. A norvégok hatóságok sok, főleg mezőgazdasági és feldolgozott élelmiszeripari termékre vetnek ki vámot, bár emellett szezonális vámok, vámkontingensek is vannak. Saját iparuk és mezőgazdaságuk által előállított termékek a preferált kategóriába tartoznak és épp ezért pl. az importált sajtoknál akár 400 %-os vám is lehetséges, ami egy kisebb magyar kkv-nak, vagy családi vállalkozásnak megugorhatatlan akadály lehet. Emellett számos esetben célszerű egy köztes norvég fél, egy importőr bevonása, aki a termékeket regisztrálja, az import formalitásokat elrendezi, ill. a kiskereskedelmi láncokhoz történő bejutást és a logisztikát is megszervezi. Egyéb ipari termékekesetében alacsonyabb vámtételekre vagy nulla vámra lehet számítani. Az alumínium ajtók és ablakok esetében pl. nincs vám, csak a 25 %-os ÁFA, ami a KAV-nak pozitív lehet. Fontos azzal is tisztában lenni, hogy egy bizonyos értékhatár alatt a pályázatokat, tendereket csak norvég nyelven írják ki, így a fordítás is plusz időt és költséget jelent.

A magyar cégek közül melyeknek érdemes a norvég piacra lépésben gondolkodnia?

J.K.:  Én elsősorban olyan cégeknek javasolnám, amelyek magas hozzáadott értéket tudnak produkálni, szellemi tudást szeretnének átadni a norvég partner számára. Gondolok az informatika területére, ahol a mérnöki díjainkkal versenyképesen tudjuk felvenni a versenyt a norvég konkurens cégekkel. Nagy érdeklődés mutatkozik építőipari kapacitások és kivitelezési munkák iránt. Tervezési munkálatokra is volna igény, de volt már példa arra is, hogy szállodaépítésben vettek részt magyarok. Kiemelt területek még a medicina, a távgyógyítás, a fogászat, felsőfokú oktatás és a tudományos kapcsolatok. Ha nem szellemi kapacitást viszünk Norvégiába, a piacralépést megelőzően érdemes megvizsgálni az adott termékre vonatkozóan érvényben levő beviteli korlátozásokat, vámtételeket, hatósági engedélyek szükségességét stb.

Miért gondolják, hogy a KAV olyan cég, amelyiknek érdemes a norvég piacban gondolkodnia?

J.K. Norvégia gazdagságát a múlt század ’70-es éveiben megkezdett nagyszabású olaj- és gázkitermelés felfuttatásának köszönheti, melynek hatására a korábbi hagyományos termékek (hal, fa, stb.) exportja jelentős mértékben visszaesett. Ugyanakkor a 2008-as válság rámutatott az egy-lábon álló gazdaság hátrányaira és erőteljes kormányzati lépések történtek a diverzifikálás irányába, épített környezetük fejlesztésére, az innovatív koncepciók, megoldások támogatására. Számos építőipari beruházást valósítanak meg, nemcsak újakat építenek, hanem a meglevő épületeket is folyamatosan korszerűsítik, a megfelelő környezetvédelmi előírásoknak megfelelően. Ezek a beruházások teljesen nyilvánosak, folyamatosan keresnek külföldi partnereket is. Itt fontos megemlíteni, hogy jelentős a hagyományosan jelenlevő baltikumi és lengyel konkurencia. A lengyel cégek elsődlegesen az építőipar területén vannak jelen, ők azonban erősen a kommersz irányába mentek el, nem pedig a korszerű, designos, innovatív megoldások felé. A norvég piac komoly lehetőségeket rejt egy olyan magas műszaki színvonalat képviselő termékeket előállító, fejlettebb technológiával rendelkező cégnek, mint a KAV. Nemrégiben pl. egyedi nyílászárókat gyártó cégek iránt érdeklődtek a kamaránál, egy társasház komplett alumínium ablak és nyílászáró szerkezeteire kerestek beszállítót. Ezt a lehetőséget például meg sem hirdették, csak felkeresték a kamarát gondolva arra, hogy Magyarországról kedvezőbb költségekkel tudnak alumínium ablakot, ajtót rendelni. A KAV-nak ráadásul az izlandi Marriott Hotel nagyon jó referencia, amit érdemes kiemelni a pályázatnál, vagy ha egy partnertalálkozó lebonyolítására kerül sor.

K.B.: Fentieket az is megerősíti pl., ahogy rátaláltam a KAV-ra. Az MNKK Izlanddal is foglalkozik, és az izlandi vállalati ügyek áttekintésekor meglepődve tapasztaltam, hogy 2-3 magyar szereplőnél nincs több jelen Izlandon, amely szintén nem tagja az EU-nak, csak az EGT-nek. Bár Izland messze van, a lakosság lélekszámát tekintve is kicsi, de turizmusa miatt mégis jelentős piac, amely szinte mindenből importra szorul, és így a vámokat nézve is könnyebb bejutni. Ezért fontosnak tartom, hogy Izlanddal is fejlesszük a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat.  Így kezdtem el kutatni olyan magyar cégek után, akik már dolgoztak Izlandon, rendelkeznek helyismerettel, tapasztalatokkal, de még nem vették fel velünk a kapcsolatot. Így találtam a KAV-ra, melynek izlandi projektje ráadásul nagyon jó referencia, amivel Norvégiában is lehet kopogtatni. A KAV-val való közös munka igazi win-win kapcsolat, hiszen ők a mi kapcsolatrendszerünk segítségével nyithatnak Norvégia felé, mi pedig az ő segítségükkel tudunk továbblépni Izlandon. Egy nagyon innovatív cégről beszélünk, az alumínium nyílászárók pedig keresettek Norvégiában is. Osloban például rengeteg olyan beruházás lesz, vagy már van folyamatban, ahol ilyen építészeti megoldásokat alkalmaznak. Ezeknél a KAV potenciális partner lehet. Nem azt mondom, hogy nincs versenyhelyzet, de építenek szállodákat, irodaházakat, lakóépületeket, ahol a KAV egyedi nyílászáró megoldásai biztosan szóba kerülhetnek. Mi partnerkereséssel segítjük a magyar cégeket. Tehát a KAV esetében megpróbáljuk beajánlani őket építészeti irodákhoz, cégekhez, ahol éppen tervezés alatt vannak olyan épületek, amelyeknél a KAV profiljába tartozó egyedi nyílászárók, alumínium ablak és alumínium bejárati ajtó megoldások szóba jöhetnek. Ha pedig majd kijönnek tárgyalni, elő tudjuk nekik készíteni a találkozókat, helyet is tudunk biztosítani, azaz a logisztikában is támogatjuk őket. Fontos piaci lehetőség Norvégia egy KAV típusú cégnek, hiszen nem mindenki vállalkozik ilyen kihívásra.


up